Milyen biztonsági rendszert építsünk ki tulajdonunk védelme érdekében?
Milyen legyen a riasztó rendszerünk?
Mik a riasztó terv elemei?
A tervezési fázisban a felmérési adatlapon meghatározott biztonsági kockázatok és megrendelői igények figyelembevételével tervezzük meg az elektronikus védelmi rendszert. Ennek során tisztázódik az első fő kérdés milyen szintű védelmet kívánunk kialakítani: teljeskörű, részleges, vagy minimális.
Mit is jelentenek ezek a kifejezések?
Teljeskörű elektronikus védelem: Teljes körű védelemről akkor beszélünk, ha az elektronikus jelzőrendszer az objektumban lévőminden nyílászáró nyitását, az ablakok betörését jelzi, a 38 cm tömör téglafallal egyenértékű szilárdságot el nem érő falakon, födémeken való be- illetve áthatolást jelzi. A védett térben történő bármilyen emberi mozgást jelzi, az objektumban található minden védeni kívánt tárgy elmozdítását jelzi, illetve az összes megvédeni kívánt személy fel van szerelve támadásjelzővel.
Részleges elektronikus védelem: Részleges védelemről akkor beszélünk, ha az elektronikus jelzőrendszerrel felszerelt objektumon belül nem minden részletre terjed ki a védelem, csak az objektum támadásnak leginkább kitett részeit, a vélhető behatolási útvonalakat és a lehetséges behatolási felületeket védjük, térérzékelőkkel , és felületvédelmi eszközökkel, csapdaszerűen.
Minimális elektronikus védelem: Minimális védelemről akkor beszélünk, ha az objektumot csak felületvédelemmel látjuk el.
Második lépésként meghatározzuk milyen védelmi köröket kívánunk kiépíteni.
Ebben a tekintetben megkülönböztetünk:
- kültéri védelmet: ebben a körben alakítjuk ki az épületen kívüli érzékelőket ( kültéri infrák, infra sorompók, kerítésvédelmi érzékelők, földbe fektetett nyomásérzékelők)
- felületvédelmet: ide tartoznak a felületek, nyílászárók védelmét szolgáló eszközök ( nyitásérzékelők, üvegtörés érzékelők, rezgés, nyomás- és fúrásérzékelők, különleges tapéták )
- térvédelmet: a beltéri térvédelmet biztosítják (passzív infra, mikrohullámú érzékelő, ultrahangos mozgásérzékelő, kombinált érzékelők, dual érzékelők, infrasorompók, )
- tárgyvédelmet: ebben a körben alakítjuk ki a különlegesen kiemelt tárgyak védelmét. A kialakítás mindig a tárgy méretének elhelyezkedésének, anyagának megfelelő módon történik a már ismert eszközök felhasználásával.
- személyvédelmet: Nemcsak az épület és a benne lévő vagyontárgyak vannak kitéve támadásnak, hanem a benne lévő ember is. Így a közvetlen támadás jelzésére is ki kell terjedni a védelemnek. Általánosságban erre szolgálnak a különböző támadásjelzők, ébrenlét jelzők, duress kódok.
Ebben a lépésben rögzítjük az érzékelők felszerelési helyét, felszerelési magasságát, kiszámítjuk az érzékelők fogyasztását, amelyről táblázatot készítünk amely az összfogyasztást mutatja. Ez a későbbiekben fontos adat lesz az un. energia táblázat kialakításához, amely a teljes rendszer energiaigényét jelzi és szükséges szünetmentesítés kialakításához.
Harmadik lépésként megtervezzük az riasztórendszer optimális nyomvonalának kialakítását. A nyomvonal kialakításáról un. nyomvonal tervet készítünk.
A vonatkozó előírások és szabványok értelmében a vezeték védett helyen kell, hogy haladjon, tehát kültéren megfelelő szilárdságú csőbe kell vinni, beltéren lehetőleg falon belül, védőcsőben. A kábelezést úgy kell kialakítani, hogy megfelelő szabotázs védelemmel legyen ellátva. A megfelelő kábel kiválasztásához figyelembe kell venni a rendszer nagyságát, az egy vezetékre jutó érzékelők számát és a szabotázsvédelmet. Amennyiben szükséges úgy a rendszerben szabotázsvédett kötődobozokat is lehet alkalmazni, azonban törekedni kell kötés mentes kivitelezésre. Gondoskodni kell a kábel megfelelő árnyékolásáról, hiszen a környezetben előfordulnak olyan zavartényezők melyek az antennaként működő kábelen keresztül befolyásolja a rendszer helyes működését.
Negyedik lépésként megtervezzük a rendszer központját, tápellátását, szünetmentesítését. Itt határozzuk meg hogy az adott rendszerhez milyen műszaki paramétereknek megfelelő központot kell választani – érzékelő szám, partíció szám, kezelő szám, felhasználói szám, stb. – mekkora a rendszer tápellátási igénye, az előírásoknak megfelelően mekkora akkumulátor biztosítja számunkra a megfelelő szünetmentesítési időt.
Ötödik lépésként elkészítjük a különböző terveket és rajzjegyzéket:
A tervek tartalma és elemei:
- Felmérési lap: A helyszín szemrevételezésekor elkészített alaprajzvázlatot és rendszervázlatot tartalmaz
- Telepítési és technológiai utasítás: Ez az utasítás tartalmazza az adott rendszer felszerelésére vonatkozó utasításokat, az érzékelők pontos szerelési magasságait, helyzetét, a kábelek vezetésének módját, a kötések elkészítésének módját.
- Nyomvonalterv: Ez tartalmazza a rendszer felépítésének elvi rajzát, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a rendszer elemei.
- Alaprajz: Az alaprajzon van feltüntetve az érzékelők, központ, jelzésadók, kezelő (k), tápegysége pontos helye. Az alaprajz az adott objektum hiteles, mérethű kicsinyített rajza alapján készűl.
- Telepített eszközök jegyzéke: Ezen a listán szerepel, az adott objektumban felszerelt rendszer minden eleme, kábeleket és a segédanyagokat kivéve.
- Központ programozási lista: Ha a rendszerben programozható központot alkalmazunk és annak programja eltér a gyáritól, akkor szükség van egy listára.
- Karbantartási utasítás: Ha a megrendelővel karbantartási szerződés is létrejön, akkor a tervdokumentációban szerepelnie kell a karbantartásra vonatkozó utasításoknak is.
- Kivitelezői nyilatkozat: Ebben nyilatkozik a kivitelező, hogy a rendszert a mindenkor érvényben lévő általános tűzvédelmi munkavédelmi, és érintésvédelmi szabályok és az érvényes szabványok alapján szerelte fel.
- A rendszer tervek kezelése: A rendszer tervek a rendszer módosításait tartalmazza.
Rajzjegyzék:
B-1 jelmagyarázat
B-2 rendszertechnikai rajz
B-3 hálózatos rajz (szintenként)
B-4 kötődoboz rajz
